Az online csalók sosem pihennek - Több mint tanulságos esetekről beszélgettünk Győrben - szavazás

• Az interjú során szót ejtettünk az elmúlt hetek tanulságos netes átveréseiről és szomorúan rögzítettük a tényt: ezeknek a csalásoknak szinte csak a fantázia szab határt.
• Hetente történnek átverések a világhálón, az áldozatok gyakran több millió forintot veszítenek.
• Figyelmességgel, elővigyázatossággal, a rendőrségi tanácsok tanulmányozásával és fejben tartásával azonban megakadályozhatjuk, hogy a kiberbűnözők áldozataivá váljunk.

Költöznek a bűnözők

Mint ismert, év elején súlyos kibertámadás érte a kópházi önkormányzatot. Több mint 100 millió forintnak veszett nyoma a település folyószámlájáról egy világhálón elkövetett csalás következményeként. Ez a nagy port felvert eset is mutatja, hogy hivatalok vagy vállalkozások is könnyen az online csalók csapdájába eshetnek, még ha az esetek többségében a bűnözők elsősorban a magánszemélyeket, családokat veszik célba.

„Az elmúlt időszakban egyértelműen bebizonyosodott, hogy a bűnelkövetők jelentős része a kibertérbe tette át tevékenységét, ahol úgy érzik, hogy arctalanul és névtelenül sokkal könnyebben tudnak illegálisan tevékenykedni. Az esetek bizonyos részében közvetlenül az anyagi javak, más esetekben bankkártya- vagy online banki adatok megszerzése a cél” – mondta el elöljáróban lapunknak Szabó Csaba rendőr őrnagy.

Alkalmazások, amiket messziről kerüljünk el

A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési osztályának vezetője kiemelte, hogy a bűnözők főként olyan üzenetekkel próbálják a banki adatainkat megszerezni, amelyek veszélyhelyzetet sugallnak.

„Talán a leggyakoribb módszer az, amikor a többnyire kiváló kommunikációs készségekkel rendelkező csaló azzal hív embereket, hogy számlájukon gyanús tranzakciót észlel, ám az ott lévő pénz még menthető, ha az ajánlott alkalmazást, jellemzően az Anydesk, TeamViewer vagy a Rescue nevű alkalmazást azonnal telepítik eszközeikre. Ennek a »kérésnek« semmiképp sem szabad eleget tenni, mert az alkalmazással valójában távoli kapcsolatot létesítenek a bűnözők a két eszköz között és ezzel ténylegesen átveszik a felügyeletet a számlánk felett” – hallottuk.

MOL-részvény volt a csali

Az őrnagy ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy az internetes csalásoknak számtalan megjelenési formája ismert. Van, amikor pozitív üzenetekkel operálnak a csalók (pont a napokban derült ki, hogy egy győri nő kétmillió forintos kárt szenvedett mesés meggazdagodás reményében, itt csalinak Mol-részvények vásárlását dobták be a bűnözők), de arra is akad példa szép számmal, hogy társkereső oldalakon óvatlanul küldött felvételekkel indítanak zsarolást.

Ártatlannak hitt képek

„Ártatlannak hitt képeket alig ismert személyeknek soha ne küldjünk. Olyan felvételeket se, amelyekről azt gondoljuk, hogy semmi bajt nem okozhatnak a későbbiekben. Ne feledjük: kompromittáló fotókat játszi könnyedséggel készíthetnek az erre szakosodott bűnözők a digitális korban” – említett újabb jótanácsot Szabó Csaba.

Csomag érkezett

Hogy mennyire könnyű lépre csalni bennünket, jól mutatja a következő példa, ami jelen sorok írójával történt pár napja. Csomagot vártam, s mit tesz isten, pont olyan sms érkezett a telefonomra, ami erre erősített: csomagot kaptam, szólt az üzenet. Szerencsére időben kaptam észbe; először a rendkívül hosszú külföldi telefonszám lett gyanús, aztán a rövidített url, amire kattintanom kellett volna.

Minden másodperc számít

„Ha áldozatul esünk, ne feledjük, hogy minden másodperc számít. Azonnal jelentsük a történteket az illetékes rendőrségnek és a bankunknak, ahol első lépésben kezdeményezzük a számlánk zárolását.

Szerencsére vannak pozitívan zárult ügyeink is, amikor a rendőrség kibernyomozói a bankbiztonsággal szoros együttműködésben szerezték vissza az elcsalt összeget” – mondta Szabó Csaba rendőr őrnagy.