Zsenik – Kollégánk véleményét Görbicz Anita és Fegyverneky Zsófia ihlette

A címeiket össze lehet gyűjteni – bár ehhez azért komolyabb kutatómunkára van szükség, mert ember legyen a talpán, aki fejből vágja a pontos számokat –, viszont megszámlálhatatlanok azok a pillanatok, melyek tapsra ragadtatták a közönséget.

És most, hogy már egyikük sem lesz a pályán, akkor tűnik csak fel igazán, mennyire kiváltságos helyzetben voltunk. Győrben már-már hozzászoktunk ehhez az érzéshez, Sopronban majd mostantól tapasztalják meg a szurkolók, mennyire más lesz minden a csapat, a klub körül. Egyértelműen meg lehet majd húzni a választóvonalat, eddig volt a Fegyverneky-korszak, innentől jön a Fegyverneky nélküli korszak.

Mindez persze nem azt jelenti, hogy nem lettek, nem lesznek új kedvencek, de ez nem ugyanaz az érzés. Biztos vagyok benne, hogy az elmúlt évtizedekben százak, talán nem túlzás, ezrek ragadtak kézi- vagy kosárlabdát a lányok között, akik megpróbálták leutánozni a kedvenceket.

Persze a sajtó, a közönség is hozzájuk hasonlította a tehetsége(sebbe)ket. Szerintem a két kezemen nincs annyi ujj, hogy megszámoljam, hány ígéretes fiatalt neveztek ki Görbicz II-nek vagy Fegyverneky II-nek. Igazából minden összevetés teljesen felesleges, mert mindkettejük egyedi és utánozhatatlan.

Csak bízni lehet abban, hogy idővel azért mégis lesznek követőik az utánpótlásból, de ehhez az kell, hogy a fent nevezett klasszisokhoz még véletlenül se akarjuk mérni a jövő nagy játékosait...