Újra élet költözhet a Vaskakas Tavernába Győrben - Mutatjuk az elképzeléseket az épület új funkciójáról

• A város egyik ikonikus épülete, az egykori Vaskakas Taverna és a szorosan hozzá tartozó, mellette álló Schäffer-ház évek óta várja a jobb napokat, megmentőit.
• A Bécsi kapu tér 1–3. szám alatti épületegyüttes 2007 óta üres, bár számos terv született arra, miként lehetne élettel megtölteni.
• Tavaly óta újra az önkormányzat tulajdona, és tart az ötletbörze: mi legyen vele?
• Szabó Gyulának, az Arrabona Városvédő Egyesület elnökének több elképzelése is van erről.
• A nagy kihívást jelentő építészeti megoldás a Bécsi kapu eredeti helyén és eredeti anyagainak felhasználásával történő rekonstrukciója lenne.

Összeköttetés a Káptalandombbal

– A volt Vaskakas Taverna és környezete az egyik legizgalmasabb épített örökségi elemünk, összetett és bonyolult rendszer. Amit ma látunk, nem más, mint a volt Bécsi kapu, Európa legszebb reneszánsz várkapujának megcsonkított része. Az a kötőgátszakasz, amely a kapuművet a Sforza-félbástyával össze- kötötte, igazi reneszánsz al- kotás, keletkezése is páratlan – kezdte lapunknak Szabó Gyula egyesületi elnök.

– A korábbi tervek szerint a fel- újítás a tetőterasz boltozatszintig történő visszabontásával indult, majd oda nem va- ló üvegketreccel végződött volna. Ehelyett véleményem szerint a bástya tetejét lehetne újraszigetelni és járható felületté téve igazi reneszánsz kertté álmodni. A Káptalandomb felől az összekötést ki kell építeni. A bástya tetejéről 270 fokos látószög kínálkozik a városra, ezt kihagyni bűn. Miért ne lehetne felújítani, és kiadva egy fiatal, ambiciózus vállalkozónak így is működtetni? Visegrádon a reneszánsz étterem ma is jól prosperál – vetette fel. Ehhez persze a bástyaszakasz két emelet pinceszintű alját fel kell tárni, és szinte bizonyos, hogy Rába felől résfalas zárás szükséges. Ezek nagy költségek, de a nedvesedés, időszakos elöntés okozta károk csak így állíthatók meg.

Volt itt mozi, sőt, temetkezési vállalat

A Bécsi kapu, az akkori világ legszebb reneszánsz várkapuja 1568-ban épült. Ide vezetett a mai Kossuth utca felől a rendkívül fontos bécsi hadi és kereskedelmi út. A Bécsi kaput nem egy, a várfalon képzett egyszerű nyílásnak kell tekinteni, hanem komoly, lovas, szekeres és gyalogos megközelítést is lehetővé tevő, különféle katonai és árumegállítói hivatalokkal, őrszobával kiegészített komplexumnak.

Ennek a nagyszerű kapuépítménynek a külső fele mészkő díszítéssel rendelkezett, gondos munkával épült, rendkívül tagolt, címerdíszes kialakításban. A Vaskakas Taverna ispotály-, börtön- és a rabok kápolnája funkciókkal rendelkezett. Az 1840-es évek gyermeke a Schäffer-ház, mely a reneszánsz kötőgát ma is látható szakaszának épült. Volt itt mozi, sőt, temetkezési vállalat is. A második világháború előtt a Rába felé eső és a tér felé néző épületeket elbontották, ekkor alakították ki a mai taverna előképét. 1968-ban Lőrincz József tervei szerint a Sforza-félbástya és a Bécsi kapu tér közötti erődszakasz földszintjén alakították ki a Vaskakas Tavernát, mely a város legendás étterme volt 2006-os bezárásáig. Innen a kőtárt a Sforza-félbástya udvarába helyezték át.

A Bécsi kapu rekonstrukciója

– Az igazán nagy kihívást jelentő építészeti megoldás a Bécsi kapu eredeti helyén és legfontosabb eredeti anyagai­nak felhasználásával történő rekonstrukciója lenne – vetette fel a győri városvédő egyesület elnöke.

– Ez nem tilos, sőt, a korszerű örökségvédelem gyakorlatban is alkalmazott módszere, elsőként ezt dr. Winkler Gábor építészprofesszor, akadémikus vetette fel. A kapu fontos kövei a kőtárban vannak, alapfalai, melyekhez illeszkedni kell, a tervek alapján könnyen meghatározhatók, felmérési tervei rendelkezésünkre állnak. Ehhez viszont kellő anyagi forrásra és az érintettek egyetértésére, együtt gondolkodására van szükség. A Bécsi kapu tér is csak így nyerhetné vissza eredeti formáját, arányait és egyedülálló hangulatát, de az igazi tragédia az volna, ha a megmaradt reneszánsz épületrészt modernista, úgynevezett „kortárs” építészeti kiegészítéssel kiforgatnák történelmi arculatából – fejezte ki gondolatait Szabó Gyula.