Drága lesz a csomagolás - Októberben jön az EPR bevallás: szinte minden gyártónak, forgalmazónak fizetnie kell a

Korunk egyik legnagyobb problémája a nem megfelelően kezelt hulladék kérdése. Megsokszorozódott a háztartások, intézmények és az ipar által együttesen termelt hulladék mennyisége, ám jelentős részük nem kerül vissza az anyagkörforgásba, jelentős környezeti terhelést okozva.

Az Európai Unió szigorú irányelvekben határozta meg, hogy a tagállamokban keletkezett hulladék minél nagyobb részét újra kell hasznosítani. A nyáron hazánkban is több változás lépett érvénybe a hulladékkezelés terén. Az egyes termékek körforgásos hulladékkezelésének költségeiért Magyarországon is a gyártók, termelők lesznek felelősek. Ezt hívják kiterjesztett gyártói felelősségnek (EPR, azaz extended producer responsibility). A rendelet hatálybalépésével jelentősen megváltoztak a cégek adatszolgáltatási, nyilvántartási, valamint díjfizetési kötelezettségei, ám sokan nem is tudnak róla.

Mit kellene tudni a vállalkozóknak? – kérdeztük Csermely Ildikó környezetvédelmi szakértőt, az Eu-Pro EHS Consulting Kft. ügyvezetőjét.
– Az EPR vonatkozik a körforgásos termék gyártójára, első belföldi forgalomba hozójára, vagy ha a terméket nem Magyarország területén állítják elő, arra, aki a terméket itthon elsőként forgalomba hozza. 2023. július 1-jétől a következő körforgásos termékek gyártóira vonatkozik regisztrációs és díjfizetési kötelezettség: csomagolóanyagok, egyes egyszer használatos műanyag termékek, elektromos és elektronikus berendezések, elemek és akkumulátorok, gépjárművek és alkatrészeik, gumiabroncs, reklámhordozó és irodai papír, használt sütőolaj, textiltermékek, fából készült bútorok – összegezte a szakember. – Ez a kötelezettség szinte minden cégre vonatkozik, kivéve azokra, amelyek valamilyen szolgáltatást nyújtanak. 

Nagyon rosszul járhat, aki nem fizet

A cégeknek nagyon tisztában kell lenniük az árujukkal, mert osztályba kell sorolni azokat, s ez alapján tudják beazonosítani. Az első bevallás október 20-án esedékes. Addig le kell kódolniuk a termékeiket, ki kell alakítaniuk egy nyilvántartási rendszert, regisztrálniuk kell az országos információs rendszerben, amihez előtte igényelni kell egy környezetvédelmi ügyfél jelet. Ha ez megvan, akkor a Mohu internetes felületén is kell regisztrálni, majd október 20-ig meg kell tenni a bevallást, ami alapján november közepén várható egy számla decemberi fizetési határidővel – sorolta a teendőket dióhéjban Csermely Ildikó.

A szakember becslése szerint ez a multiknál évente 80–100 millió, a legkisebb vállalkozásnál 1–2 millió forint kötelezettséget is jelenthet. Az a cég, amely most nem foglalkozik vele, nem teszi meg a bevallást és nem fizet adót, nagyon rosszul járhat. Később visszamenőleg is behajthatják rajta, és még bírságot is fizethet.

– Azt tudom tanácsolni, hogy bármilyen módon, de jelentkezzenek be ebbe a rendszerbe, még akkor is, ha nem jól tudják kódolni a terméküket, de legalább jogkövetők lesznek. De ne söpörjék le a témát az asztalról! – javasolta a szakember, aki ajánlotta honlapjukat, ahol erről a témáról is bővebb információt találhatunk: https://www.eupro.hu.

Még mindig nagy a bizonytalanság

– Tavasszal jöttek az első információmorzsák arról, hogy jelentős változás lesz a hulladékgazdálkodási piacon, ami jelentősen hat a vállalkozásokra. A kamarában igyekeztünk minél több információt szerezni ebben a témában. Azt láttuk, hogy óriási a bizonytalanság, holott óriási változások lesznek az eddigi rendszerhez képest. Ezért szerveztünk információs előadásokat a vállalatok vezetőinek – mesélte Pénzes László, a jánossomorjai SFS Group Hungary Kft. ügyvezető igazgatója, a győri iparkamara ipari tagozatának elnöke. – Köszönhetően annak, hogy tagozatelnökként a tájékoztató rendezvények szervezésében részt vettem, a cégem szerencsésnek mondható. Viszonylag több információ birtokában voltunk, mint egy átlag cég, időben tudtunk regisztrálni, megkötöttük a szerződést a hulladék szállítására is, így zökkenőmentes volt az átállás. De ha valaki nem volt az információk birtokában, komoly problémába ütközhetett – szögezte le az elnök, aki arról is beszélt, hogy még mindig nem teljesen tiszta a kép a teendőket illetően. A vállalkozásoknál nagyfokú bizonytalanság tapasztalható.

– Azzal mi is csak mostanában szembesültünk, hogy nemcsak meg kell szervezni a hulladékelszállítást, azt nyilván is kell tartani. Az EPR-kötelezettségekkel érintett körforgásos termékeket kell nyilvántartani, bevallani, és EPR-díjat fizetni negyedévente, ami most esedékes októberben. Akinek nincs nyilvántartása, ezzel bajban lehet, tehát ezt folyamatosan meg kell csinálni. A bevallás alapján EPR-díjat is kell fizetni, ami a mostani ismereteink szerint sokkal magasabb lesz, mint a környezetvédelmi termékdíj. Ha a díj nagysága nem változik, az a magas összeg nagyon fog hiányozni a vállalkozások költségvetéséből – állapította meg Pénzes László.

Jobban elő kellett volna készíteni

illetve a rendszer optimalizálására is tettek javaslatokat a cégek tapasztalatai alapján, amiket elküldtek a Mohu vezérigazgatójának.
– Értjük, hogy egy fenntartható gazdálkodás, kisebb környezeti terhelés, kisebb ökológiai lábnyom hátrahagyása lenne a cél, de véleményünk szerint jobban elő kellett volna készíteni, lassabban bevezetni a rendszert és több információt adni a vállalkozók részére – állapította meg az elnök.