Diplomácia

2024.05.07. 10:37

Az energetika területére is kiterjedhet a magyar–üzbég együttműködés (videó)

Mind a két fél sokat profitált már eddig is Magyarország és Üzbegisztán barátságából, és minden adott az együttműködés további fejlesztéséhez, egyebek mellett az energetika területén is – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Taskentben.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Üzbegisztánban tárgyal 2024. május 7-én

Forrás: Facebook/Szijjártó Péter oldala

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a magyar–üzbég gazdasági vegyes bizottság ülésén először is leszögezte, hogy

a kétoldalú együttműködéséből mind a két fél sokat profitált, jó példa erre, hogy tavaly a kétoldalú kereskedelmi forgalom értéke meghaladta a százmillió eurót, és eközben nagy erőkkel zajlott a hazai vállalatok itteni beruházásainak előkészítése a különleges gazdasági övezet kijelölésével párhuzamosan.

Tájékoztatása szerint a felek készen állnak háromszorosára növelni a létrehozott közös beruházási alap finanszírozását, 50 millióról 150 millió dollárra, hogy minden projekt támogatásban részesülhessen.

Szijjártó Péter leszögezte, hogy az együttműködés a jövőben új stratégiai területre terjedhet ki, mégpedig az energetikára.

Hangsúlyozta, hogy az áramigény Üzbegisztánban is megduplázódhat 2030-ra, és a termelés nagyobb mennyiségben, olcsón, fenntartható módon és biztonságosan csakis az atomenergia révén képzelhető el realisztikusan.

Magyarország ezért kész is támogatni az üzbég nukleáris programot, megkezdték az országból érkezett jövőbeli szakemberek képzését hazánkban, a kormány nyitott a további együttműködésre

– mondta.

Ezzel összefüggésben megállapodás született arról, hogy ha Üzbegisztán megköti a szerződést az orosz Roszatommal egy új erőmű építéséről, akkor magyar hűtési technológiát fognak alkalmazni – jelentette be.

A miniszter a felsőoktatási együttműködés kiterjesztéséről is beszámolt, rámutatva, hogy mára nincs egy olyan vezető magyarországi egyetem sem, amely ne lenne partnerségben valamelyik üzbegisztáni intézménnyel.

Ennek kapcsán pedig tudatta, hogy folyamatosan emelkedik a magyar ösztöndíjprogramra jelentkezők száma is az országban, a mostani szemeszterre ezernél is többen regisztráltak.

Kifejtette, hogy hazánk már 2010 óta barátsággal, komoly érdeklődéssel fordul Közép-Ázsia felé, amiért akkoriban még a kormányt sok bírálat érte egyes nyugati partnerek részéről, „hülyének néztek minket”, mára azonban ők is szoros viszonyra törekszenek, amióta kiderült, hogy a térség igen gazdag a ritkaföldfémekben, valamint, hogy új szállítási útvonalakra lesz szükség Kelet és Nyugat között.

A Kínával való együttműködés alapvetően meghatározza az európai országok gazdaságát

Alapvetően határozza meg az európai országok gazdasági teljesítményét az együttműködésük Kínával, a versenyképesség és a növekedés szempontjából is hatalmas jelentősége van a keleti beruházásoknak és kereskedelemnek – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Taskentben.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be, hogy

manapság egyre nagyobb jelentősége van a civilizált kelet-nyugat együttműködésnek, mert a nagy gazdasági növekedés most már Keleten van, nem Nyugaton.

Erre kiváló példaként hozta fel Kínát, amelynek folyamatosan növekszik a részesedése a világgazdasági teljesítményből, az onnan érkezett beruházások, a kétoldalú kereskedelem pedig alapvetően határozza meg az európai gazdaságok teljesítményét szavai szerint.

Úgy vélekedett, hogy az Európai Unió folyamatosan veszít a versenyképességéből, s ezért az, hogy hova mennek a keleti, főként kínai beruházások, illetve ki tud leghatékonyabb kereskedni ezen szereplőkkel, alapvetően határozza meg, hogy melyik gazdaság tud versenyképes lenni és növekedni.

Azok az országok tudják megőrizni az eddigi eredményeiket, azok az országok tudnak gyorsan fejlődni tovább, amelyek leghatékonyabban és leggyorsabban tudják fejleszteni az együttműködésüket a keleti világgal

– mondta.

Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy az emberiség ma a veszélyek korát éli, a világot háborúk és krízisek sújtják, és ennek hosszú távú káros következményeként ismét a blokkosodás felé mutatnak a folyamatok.

„Ez a mi nemzeti érdekeinkkel ellentétes. A mi célunk, hogy a következő időszak az összeköttetésekről, és ne a blokkosodásról szóljon” – figyelmeztetett.

Aláhúzta, hogy Európában háború zajlik, magas infláció uralkodik, főleg az energia és élelmiszerek területén, a kontinens súlyos kihívásokkal szembesül, ráadásul az elhibázott gazdasági döntések miatt, a szankciók és a különböző az embargók miatt a helyzet igazán drámaivá vált.

„Ebben a kritikus helyzetben az összeköttetések jelentősége és a civilizált kelet-nyugati együttműködés jelentősége is megnő” – hangsúlyozta.

„És azért van igen nagy jelentősége a civilizált kelet-nyugat együttműködésnek, mert a nagy gazdasági növekedés most már Keleten van, nem Nyugaton” – tette hozzá a miniszter.

„Éppen ezért számunkra fontos, hogy a következő időszak az összeköttetésekről szóljon, s ebben az új korszakban bizony Közép-Ázsia jelentősége is megnő” – folytatta.

„Tizennégy éve építjük az együttműködést Közép-Ázsiával. Korán felismertük Közép-Ázsia jelentőségét, akkor még súlyos kritikával illettek minket a többiek, de mostanra kiderült, hogy igazunk van” – közölte.

A magyar–üzbég együttműködés sok hasznot hozott és hoz a hazai gazdaságnak

Jelentős gazdasági hasznot hozott a Magyarország és Üzbegisztán közötti stratégiai együttműködés, és több hazai vállalat helyi beruházása is már az előkészítés legvégső fázisában jár – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Taskentben.

A tárcavezető az üzbég ipari és kereskedelmi miniszterrel, Laziz Kudratovval közös sajtónyilatkozatában leszögezte, hogy a kétoldalú kereskedelmi forgalom 2010 óta 86 százalékkal nőtt, ezzel az értéke tavaly meghaladta a százmillió dollárt.

Kiemelte: előkészítés alatt áll egy magyar gyógyszeripari vállalat gyárépítése Üzbegisztánban, valamint végső fázisban jár az előkészítése egy 165 millió dollár értékű magyar beruházásnak, amelynek nyomán az ország legfejlettebb csirkefeldolgozó üzemét fogják létrehozni.

Kitért arra is, hogy az OTP megjelenése az üzbég piacon lehetőséget nyújt a többi magyar cég számára is a beruházások végrehajtására.

Szavai szerint a magyar vállalatok érdeklődését tanúsítja, hogy útjára huszonkilenc cég vezetője kísérte el.

Szijjártó Péter beszámolt arról a megállapodásról is, amelynek alapján a taskenti kormány 50 hektáros speciális beruházási területet alakít ki a magyar vállalatok számára.

Érintette, hogy a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem több helyi partnerintézménnyel is jelentős együttműködést folytat.

Kijelentette, hogy a világ villamosenergia-kereslete drámaian nő, és egyetértés van a két ország között abban, hogy ezt leginkább a nukleáris energia révén lehet fedezni.

„Üzbegisztán most lép a nukleáris fejlesztések világába, és Magyarország segítséget ad Üzbegisztánnak az első atomerőmű megépítésében és a nukleáris energia használatában” – mondta.

„Megkezdtük Magyarországon az üzbég nukleáris szakértők képzését, és megállapodás született arról, hogy ha megépül az első üzbég atomerőmű, akkor a hűtési rendszerét magyar vállalat fogja szállítani” – fűzte hozzá.

A miniszter végezetül tudatta, hogy a kapcsolatoknak új lendületet ad az is, hogy június 30-tól újraindul a Budapest és Taskent közötti közvetlen légi összeköttetés, először heti egy járattal.

Emlékeztetett rá, hogy évi 170 üzbég hallgató tanulhat ösztöndíjjal magyarországi egyetemeken, a hatalmas túljelentkezés pedig jól mutatja a program népszerűségét.

„Azt gondolom, hogy jó döntést hoztunk akkor, amikor Magyarország és Üzbegisztán együttműködését stratégiai szintre emeltük, sokat profitáltunk belőle” – összegzett.

Minden feltétel adott a magyar–üzbég gazdasági együttműködés fejlesztéséhez

Nincs semmi nyitott politikai kérdés Magyarország és Üzbegisztán között, ezáltal minden feltétel adott a gazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez, emellett mindkét kormány elkötelezett – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Taskentben.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a magyar–üzbég üzleti fórumon elmondott beszédében hangsúlyozta, hogy

a két ország stratégiai partnersége a kölcsönös tiszteletre épül, nincsenek nyitott vagy vitás politikai kérdések, amit érdemes kihasználni a gazdasági szereplőknek is.

Tudatta, hogy látogatására 29 vállalatvezető kísérte el, akik olyan szektorokat képviselnek, amelyekben a magyar cégek világszinten is élen járnak. Szavai szerint ilyen a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, az energetika, az építőipar, a vegyipar és a gyógyszeripar is.

Ennek kapcsán pedig a reményét fejezte ki, hogy a magyar és az üzbég üzletemberek között tervezett 173 kétoldalú találkozó komoly eredményeket fog hozni, és mindkét országnak hasznára válik majd.

Jó alapnak nevezte, hogy tavaly rekordot döntött a kétoldalú kereskedelmi forgalom, értéke így elérte a százmillió eurót, miközben 2010 óta összesen 86 százalékos bővülést regisztráltak.

Úgy vélekedett, hogy a kapcsolatok fejlesztéséhez óriási segítséget nyújtanak a zászlóshajó-projektek, és az OTP üzbegisztáni megjelenése is ilyen, ahogy nagy előrelépés az is, hogy magyar gyógyszergyártók és élelmiszeripari vállalatok beruházásai is előkészítés alatt állnak.

Kitért az infrastrukturális és pénzügyi háttér fontosságára is, és hangsúlyozta, hogy a taskenti kormány 50 hektáros speciális beruházási területet alakít ki a magyar cégek számára, a közép-ázsiai befektetési alap finanszírozását pedig hazánk kész 50 millió dollárról 150 millió dollárra emelni.

Érintette, hogy a kapcsolatnak új lendületet adhat, hogy június 30-tól újraindul a Budapest és Taskent közötti közvetlen légi összeköttetés, először heti egy járattal.

Illetve emlékeztetett rá, hogy évi 170 üzbég hallgató tanulhat ösztöndíjjal magyarországi egyetemeken, a hatalmas túljelentkezés pedig jól mutatja a program népszerűségét.

Továbbá üdvözölte, hogy a két ország közötti együttműködés a jövőben az energetika, pontosabban az atomenergia területére is kiterjedhet.

A miniszter azt hangsúlyozta, hogy az emberiség jelenleg a válságok és veszélyek korában él, az utóbbi öt év során háromszor is a feje tetejére állt a világgazdasági status quo.

Először a koronavírus-járvány megzavarta az ellátási láncokat, majd az ukrajnai háború nyomán egekbe szökött az infláció, a gázai konfliktussal pedig jelentős veszélybe került a világkereskedelem szabadsága – sorolta.

Továbbá figyelmeztetett, hogy mindezek hosszú távú hatásaként a világ ismét a blokkosodás felé halad, márpedig erről Magyarországnak igen keserű tapasztalatai vannak, hazánk negyven évet veszített Kelet és Nyugat konfliktusán.

Ezért ehelyett inkább összeköttetésekre, civilizált kelet-nyugati együttműködésre, illetve tisztességes, egységes és akadálymentes globális kereskedelmi rendszerre van szükség – szögezte le.

Szijjártó Péter emlékeztetett, hogy Magyarország 2010-ben hirdette meg a keleti nyitás stratégiáját, és bár ezért a kormányt akkor súlyos bírálatok érték, mára mindenki belátja a döntés helyességét.

Aláhúzta: azóta is beruházási, foglalkoztatási és exportrekordok dőlnek évről évre hazánkban, tavaly a háborús infláció, a szankciók és minden más nehézség ellenére is a valaha volt legjobb évét produkálta a hazai gazdaság.

Hatalmas beruházási csúcs született 13 milliárd euróval, a munkanélküliségi ráta 3,5 százalék körül volt, az exportteljesítmény részesedése pedig a bruttó hazai termék (GDP) 85 százalékát tette ki – mutatott rá.