Közel-keleti konfliktus

2024.04.24. 06:09

Készül a Rafah elleni támadásra az izraeli hadsereg

Az izraeli–palesztin háború 201. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Izraeli katonai konvoj a Gázai övezet déli részén 2024. április 24-én

Forrás: MTI/EPA

Fotó: Atef Szafadi

A Hamász ismét bemutatott egy túszvideót 

A Hamász palesztin iszlamista szervezet szerdán ismét bemutatott egy videófelvételt az egyik túszról, akit tavaly október 7-én rabolt el Izrael elleni terrortámadása során. 

A videofelvételen az október 7-én a palesztin Gázai övezet közelében megrendezett technopartiról sebesülten elhurcolt 23 éves Hirsh Goldberg-Polin látható.

 Az áldozat amerikai-izraeli kettős állampolgár, hétéves kora óta élt Izraelben családjával. 

""Százharminchárom izraeli elrabolt van a Hamász fogságában több mint 200 napja. Hirsh kiáltása az összes túsz kiáltása - elfogyott az idejük!" - közölte az elraboltak családtagjainak szervezete a videó megjelenése után. "Izraelnek nincs több vesztegetni való ideje; a túszoknak kell az első helyen állniuk, nélkülük Izrael nem éled újjá és győzni sem fog" - tették hozzá közleményükben. "Mindannyiukat haza kell hozni - az élőket a rehabilitációra, a meggyilkoltakat a méltó temetésre"- hangsúlyozták. 

Goldberg-Polint a Reim kibuc melletti zenei fesztiválon ejtették foglyul, miután a Hamász utasítására több ezren áttörtek Izrael és a Gázai övezet határán, és az izraeli határ menti településeken, valamint a környék rendezvényein megöltek mintegy ezerkétszáz embert, sokakat bántalmaztak, továbbá kétszázötvenhárom túszt, többségükben civileket az övezetbe hurcoltak. 

Elrablása óta ez volt az első életjel Hirsh Goldberg-Polinról, akinek a kezét a videó tanúsága szerint amputálták, miután a terrortámadásban megsebesítették.

 Édesanyját, Rachel Goldberg-Polint a múlt héten beválasztották a Time magazin 100 befolyásos embert tartalmazó 2024-es listájára annak a harcnak köszönhetően, amelyet a Gázában fogva tartott izraeli foglyok kiszabadításáért folytat.

Az EU független vizsgálatot sürget a gázai kórházaknál talált tömegsírok ügyében

Komoly aggodalmunkat fejezzük ki a gázai Nasszer területén lévő orvosi komplexum és az es-Sifá kórházban felfedezett tömegsírok miatt, ami arra kényszerít bennünket, hogy független vizsgálatot kérjünk a körülmények kivizsgálására, mert ez valóban azt a benyomást kelti, hogy a nemzetközi emberi jogok megsértésére kerülhetett sor - közölte Peter Stano, az Európai Unió külügyi szolgálatának szóvivője szerdán. 

Stano szerint 

fontos a független vizsgálat és az elszámoltathatóság biztosítása, "ez olyasvalami, amiben az Európai Unió nagyon következetes." 

Az ENSZ emberi jogi irodája kedden megdöbbenését fejezte ki, miután palesztin források szerint több mint 300 holttestet találtak a lerombolt épületek törmelékei alatt, több áldozat keze össze volt kötözve, ami az emberi jogok súlyos megsértésére utal. Volker Türk az ENSZ emberi jogi főbiztosa közölte, hogy irodája együttműködik a tömegsírokkal kapcsolatos vizsgálatban a palesztin hatóságokkal. 

Az izraeli hadsereg a Hamász október 7-i, Izrael elleni nagyszabású támadását követő gázai katonai művelete során többször is bevetéseket hajtott végre a térség kórházainak területén. Izrael azzal vádolja a Hamászt, hogy a kórházakat parancsnoki központoknak és fegyverraktáraknak, az ott tartózkodó civileket pedig emberi pajzsként használja. A Hamász tagadja ezeket az állításokat.

Kormánytisztviselők: készül a Rafah elleni támadásra az izraeli hadsereg

Folytatja készülődését az izraeli hadsereg a palesztin lakosságú Gázai övezet déli végén, az egyiptomi határnál fekvő Rafah város megtámadására – derül ki izraeli kormányzati tisztviselők szerdai nyilatkozatából.

A közlések szerint a következő két hétben összeül a hadikabinet, és várhatóan engedélyezi a palesztin civilek előreláthatóan egy hónapig tartó evakuálását Rafahból Hán-Júniszba, ahol Izrael sátrakkal, élelmiszerrel és egészségügyi létesítményekkel készül elhelyezésükre.

Miután hetekig tárgyaltak az Egyesült Államokkal a korábban a Gázai övezet északi részéből Rafahba evakuált több mint egymillió palesztin civil biztonságáról, az izraeli védelmi minisztérium negyvenezer, egyenként tíz-tizenkét ember elhelyezésére alkalmas sátrat vásárolt a Rafahból kitelepíteni szándékozott palesztinok számára – közölték. Az interneten is terjesztett videón négyzet alakú fehér sátrak sorakoznak Rafahtól öt kilométerre északra, Hán-Júnisz városnál.

Az izraeli hadsereg két tartalékos dandárt mozgósított és telepített Gázába, amelyek az övezet közepén kialakított folyosót és az Egyesült Államok humanitárius segélyek fogadására kialakított kikötőjét biztosítják, és megjelenésükkel felszabadították az eddig ott tartózkodó katonákat rafahi feladatok számára.

Az övezet közepén kialakított, izraeli ellenőrzés alatt álló folyosó rajtaütéseket tesz lehetővé a hadsereg számára az északi és középső részen, és segítségével Izrael ellenőrizheti a délre evakuált palesztinok visszatérését északra.

Benjámin Netanjahu miniszterelnök számos alkalommal hangoztatta, hogy szerinte Izrael csak akkor képes megnyerni a Hamász palesztin szélsőséges szervezet október 7-i terrortámadása nyomán kiéleződött gázai konfliktust, ha elfoglalják Rafahot, leverik a Hamász ottani négy zászlóalját, és kiszabadítják az ott őrzött, október 7-én az övezetbe hurcolt izraeli túszokat. Izrael szerint Rafahban tartózkodik a Hamász számos vezetője és katonái, valamint a százhuszonkilenc izraeli túsz. További két Hamász-zászlóalj működik még az övezet középső részén fekvő menekülttáborokban is.

A hadsereg eddig a Hamász tizennyolc zászlóalját számolta fel szerte az övezetben.

Az Egyesült Államok már többször figyelmeztette az izraeli vezetőket arra, hogy Rafah megtámadása az oda menekült civilek miatt tovább fokozhatja az eleve súlyos humanitárius válságot a palesztinok körében.

Egyiptom is óva intette Izraelt attól, hogy benyomuljon ebbe a városba. Ez a lépés „emberek tömeges lemészárlásához, veszteségekhez, valamint jelentős pusztításhoz vezetne” – hangsúlyozták egyiptomi biztonsági illetékesek.

Politikamentes megemlékezést szeretnének a gyászoló családok Izraelben

Mintegy ötszáz gyászoló család politikamentes megemlékezést kért Izraelben a Joáv Galant védelmi miniszterhez címzett nyílt levelében szerdán.

A családok azt kérték, hogy a Hamász palesztin terrorszervezet október 7-i terrortámadásában szeretteiket elvesztett gyászoló családok tagjai beszélhessenek idén az Emlékezés napján rendezett szertartásokon politikusok helyett.

„Az izraeli társadalom belső feszültsége idén fájdalmas tetőpontot ért el, és félő, hogy sérül ezen terek méltósága és a szertartások szentsége” – indokolták kérésüket. „Tavaly a politikai konfliktusok hátterében politikai viták helyszínévé váltak az emlékezések, melyekre a kormánynak olyan képviselői érkeztek, akik nem szolgáltak az izraeli hadseregben” – emlékeztettek levelükben.

„Idén politikamentesen és megosztottságtól mentesen kívánjuk tartani a megemlékezéseket” – hangsúlyozták a gyászoló családok.

Izraelben 1951 óta minden évben megrendezik az Emlékezés napját, a jom hazikaront, melyen az izraeli háborúk elesett katonáinak és a terrorcselekmények áldozatainak emléke előtt tisztelegnek. Ez idén május 12-én estétől 13-án estéig tart majd.

A rá következő napon tartják a függetlenség napját, amely egybeesik Izrael 1948-as kikiáltásának héber dátumával. Az emlékezés napján a gyászoló családok elzarándokolnak szeretteik sírjához az országszerte felállított katonai temetőkben, ahol a korábbi években a kormány politikusai beszédeket mondtak.

A Gázai övezet déli részén fekvő Hán-Júniszba visszatérő palesztinok mennek a romok között 2024. április 22-én, egy héttel azután, hogy az izraeli hadsereg kivonult a térségből
Fotó: Mohamed Szaber / Forrás: MTI/EPA

Pakisztán és Irán cselekvésre szólította föl az ENSZ BT-t Izraellel szemben

Irán és Pakisztán közös nyilatkozatban szólította föl az ENSZ Biztonsági Tanácsát szerdán, hogy tegyen lépéseket Izrael ellen.

A nyilatkozat szerint Izrael „törvénytelen módon” vette célba és mért csapásokat a vele szomszédos országokra és a külföldi diplomáciai képviseletekre.

Felismerve, hogy az izraeli rezsim erőinek felelőtlen lépése jelentős eszkalációt jelentett az amúgy is bizonytalan régióban, mindkét oldal felszólította az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy akadályozza meg az izraeli rezsim kalandorpolitikáját a régióban és szomszédainak törvénytelen megtámadását

– áll a közleményben.

Az IRNA iráni hírügynökség felidézte, hogy Ebrahim Raiszi iráni elnök ezen a héten pakisztáni látogatása során kijelentette, hogy az Irán területét célzó további izraeli támadások radikálisan megváltoztathatják a harcok menetét, mely eredményeképp semmi nem marad majd az általa „cionista rezsimnek” nevezett Izraeli vezetésből.

Irán és Izrael között amiatt nőtt ismét a feszültség, mert április elején vélhetően Izrael mért légicsapást Irán damaszkuszi diplomáciai képviseletére, amire válaszul Irán több száz drónnal és rakétával indított támadást Izrael ellen. Megtorlásul Izrael Iszfahánra mért légicsapást.

OSDH: Irán jelentősen csökkentette katonai jelenlétét

Jelentősen csökkentette katonai jelenlétét Szíriában Irán – derült ki az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű brit székhelyű civilszervezet szerdai közléséből. A hírt a Hezbollah síita milíciához közel álló források is megerősítették az AFP francia hírügynökségnek.

Az OSDH szerint márciusban több iráni tanácsadó is elhagyta Szíriát, egy Izraelnek tulajdonított légitámadás-sorozat nyomán, továbbra is tudni azonban iráni katonai tanácsadókról az északi Aleppó és a keleti Deir-ez-Zór tartományban.

A Hezbollahhoz közel álló, magát megnevezni nem kívánó forrás azt közölte, az utóbbi hetekben végrehajtott átcsoportosítás keretében kivonták az iráni fegyvereseket Damaszkusz környékétől egészen a délkelet-szíriai Szuvejda és a vele szomszédos – és Izraellel határos – Deraa tartományig.

Mindazonáltal továbbra is állomásoznak iráni fegyveresek Irán damaszkuszi konzulátusa előtt, melyet április elsején izraeli légitámadás ért. A műveletre válaszul Irán drón- és rakétatámadást intézett Izrael ellen.

Az AFP helyszíni beszámolókra hivatkozva „kevésbé feltűnőnek” nevezte Irán damaszkuszi jelenlétét, hozzátéve, hogy több, az iráni fegyveresekhez köthető, damaszkuszi iroda bezárt, valamint eltűntek az iráni vezetők képei és a Teheránhoz köthető síita transzparensek is.

Izrael a 2011 óta tartó szíriai polgárháború kezdete óta hajt végre műveleteket az arab országban, elsősorban a kormányerők és az Irán támogatását élvező milíciák ellen. Izrael fenyegetésként tekint e csoportokra, különösen azokra, akik a határának másik oldalán, a megszállt Golán-fennsík közelében tartózkodnak.

Irán többször hangsúlyozta, hogy csupán katonai tanácsadókat állomásoztat Szíriában, az OSDH adatai szerint azonban mintegy 3000 fegyveres, köztük irániak, valamint Iránnal szövetséges iraki, pakisztáni és afgán milíciák tagjai is aktívak az arab országban.

Gál Kinga: az Irán és Izrael közötti konfliktus elmérgesedése migrációs hullámot indíthat meg Európa felé

Meg kell akadályozni, hogy az Irán és Izrael közötti konfliktus elmérgesedjen, annak súlyos következménye lehet az, hogy jelentős migrációs hullám indulhat meg Európa felé – hívta fel a figyelmet Gál Kinga, a Fidesz EP-képviselőcsoport elnöke szerdán Strasbourgban.

Az Európai Parlament plenáris ülésének az április 14-én Izraelt ért iráni támadásról tartott vitáját követően magyar újságíróknak nyilatkozva Gál Kinga hangsúlyozta: Irán Izrael elleni támadása azzal a veszéllyel jár, hogy az egész Közel-Kelet háború térséggé alakul, ami fenyegetést jelent Európa mellett az egész világ békéjére és biztonságára.

Meg kell akadályozni, hogy a konfliktus államok közötti háborúvá váljon, hogy az egész térség lángba boruljon. Ehhez minden fél részéről önmérsékletre van szükség

– fogalmazott.

A konfliktus elmérgesedésének súlyos következményei lehetnek, egyebek mellett jelentős migrációs hullám indulhat meg Európa felé – figyelmeztetett.

„Meg kell állítanunk egy újabb komoly migráció hullám kialakulását, ami Magyarországot és egész Európát veszélyeztetné”

– fogalmazott.

A fideszes politikus kijelentette: Magyarország abban érdekelt, hogy úgy a Közel-Keleten, mint a közvetlen szomszédságában béke legyen. A magyar kormány annak ellenére fenntartja békepárti álláspontját, hogy „minden mértéket meghaladva” az Európai Parlament olyan állásfoglalás elfogadásával akarja büntetni Magyarországot, amelyben orosz propaganda terjesztésével vádolja. Bármilyen elítélő állásfoglalás ellenére Magyarország kitart békepárti álláspontja mellett, amely szerint az orosz–ukrán háború súlyos következményekkel jár, a háborúnak véget kell vetni, fegyverszünetre és béketárgyalás megkezdése van szükség – jelentette ki.

Magyarország nem enged abból, hogy csak a béke lehet a megoldás. Változást a június 9-én esedékes európai parlamenti változások hozhatnak – tette hozzá nyilatkozatában Gál Kinga.

Josep Borrell: legfontosabb az Irán és Izrael közötti helyzet elmérgesedésének elkerülése

Legfontosabb az Irán és Izrael közötti helyzet elmérgesedésének elkerülése és a megfelelő válasz megtalálása az Izraelt ért iráni támadásra – jelentette ki Josep Borrell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Strasbourgban szerdán.

Az Európai Parlament plenáris ülésének az április 14-én Izraelt ért iráni támadásról tartott vitáján Borrell hangsúlyozta, hogy a támadás az eszkaláció veszélyét hordozza magában a már amúgy is feszült helyzetben lévő régióban.

A helyzet rendkívül ingatag, bármelyik fél rossz helyzetfelmérése a konfliktus elmérgesedéséhez vezethet – hívta fel a figyelmet.

Szakadék szélén vagyunk, de talán egy lépést sikerült onnan visszalépni azzal, hogy sem Izrael, sem Irán nem használta fel az atrocitásokat a helyzet további elmérgesedésére

– fogalmazott Borrell, majd hozzátette: a régióban kialakult feszültség ennek ellenére rendkívül aggasztó, mindkét félnek önmérsékletet kell gyakorolnia.

Emlékeztetett, az uniós tagállamok külügyminiszterei elítélték az iráni támadást és elkötelezettségüket fejezték ki Izrael léte és védelme mellett. Egyetértettek továbbá abban, hogy az EU használni fogja a már érvényes, Iránt az Oroszországot drónokkal és rakétákkal ellátó tevékenysége miatt sújtó szankciós eszközrendszert. A szankciók azonban önmagukban nem fogják elrettenteni Iránt, most a diplomáciai fellépések ideje jött el – hangoztatta. A lehető lehatározottabb diplomáciai erősfeszítésekre van szükség a helyzet elmérgesedésének elkerülésére – hívta fel a figyelmet.

Az izraeli–palesztin konfliktussal kapcsolatban Borrell azt mondta, a szembenállásnak egyelőre nincs megoldása, de minden félnek arra kell törekednie, hogy béke és stabilitás legyen a régióban. Kijelentette: Európa hangjának józannak kell lennie. Fel kell lépnie az emberi szenvedés csökkentéséért, és elő kell mozdítania a békét, amelye csak politikai eszközökkel és a kétállami megoldással, egy Izrael mellett létrejövő palesztin állam megteremtésével lehet elérni – tette hozzá beszédében az uniós diplomácia vezetője.

BORRELL FONTELLES, Josep
Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője beszél az Európai Parlament plenáris ülésének az április 14-én Izraelt ért iráni támadásról tartott vitáján Strasbourgban 2024. április 24-én
Fotó: Ronald Wittek / Forrás: MTI/EPA

Gál Kinga, a Fidesz EP-képviselőcsoport elnöke a vita során elmondott felszólalásában kijelentette: Magyarország határozottan elítéli Irán Izrael ellen indított rakétatámadását. Az atrocitás azzal a veszéllyel jár, hogy a Közel-Kelet háborús zónává alakul, államok közötti háborúvá. Ez súlyos fenyegetést jelentene a világ, így Európa biztonságára is. A legfontosabb most a helyzet súlyosbodásának a megakadályozása. Mindenkinek az az érdeke, hogy a konfliktus ne terjedjen tovább, és ne borítsa lángba az egész térséget. Ehhez minden fél részéről önmérsékletre és fegyelmezettségre van szükség – jelentette ki.

Magyarország elkötelezett Izrael biztonsága mellett, és a régió stabilitása érdekében lép fel a nemzetközi fórumokon – mondta.

„Továbbra is bízunk abban, hogy megelőzhető a közel-keleti konfliktus továbbterjedése” – fogalmazott Gál Kinga, majd hozzátette: egy kiterjedő háború katasztrofális következményekkel járna és komoly migrációs hullámot indítana el Európa irányába.

A fideszes politikus arra figyelmeztetett, hogy a migrációs nyomás fokozódása súlyos biztonsági válságot eredményezne és tönkretenné az európai nemzeteket. Ezért sürgős a libanoni helyzet, valamint a szíriai menekültkérdés rendezése, ahogy az unió stratégiai érdeke a biztonságos környezet fenntartása a Földközi-tengeren, valamint a kölcsönösen előnyös együttműködés Ankarával – jelentette ki.

„Európa és benne hazánk biztonságának záloga a Közel-Kelet békéje és stabilitása. Ezért mi a béke pártján állunk” – tette hozzá felszólalásában Gál Kinga.

Április 14-re virradóra Irán több mint 300 drónt és rakétát lőtt ki a zsidó állam felé, az eszközöket szinte kivétel nélkül még a levegőben elfogta és megsemmisítette az izraeli légvédelem. A lehulló törmelékektől egy gyerek sérült meg súlyosan, illetve kisebb károk keletkeztek a Nabatim légibázison. Irán jogos önvédelemnek nevezte a támadást, válaszul arra a két héttel ezelőtti légicsapásra, amelyet Izrael hajtott végre Irán damaszkuszi konzulátusa ellen.

Újabb tüntetéseket tartottak New Yorkban és más városokban hatósági beavatkozás mellett

New York-ban kedden is folytatódtak a palesztinpárti tüntetések azt követően, hogy hétfőn több mint száz Izrael ellen demonstráló aktivistát vettek őrizetbe a rendőrök a New York Egyetemnél is.

A hallgatók egy része a tiltakozás folytatásaként kedden kivonult az New York Egyetem (New York University) óráiról, és a Washington Square Park területén kezdett tüntetést a palesztinok mellett és Izrael ellen. A becslések szerint délutánra 1500 ember gyűlt össze.

A hallgatók követelései között szerepel, hogy a New York Egyetem szakítsa meg a kapcsolatait Izraellel, ami hasonlít a Columbia Egyetemen és a Yale Egyetemen az elmúlt napokban hangoztatott követelésekhez.

Palesztinbarát tüntetők a New York-i Columbia Egyetem kampuszán 2024. április 23-án
Fotó: Charly TRIBALLEAU  / Forrás: AFP

Az egyetem területén keddre megerősítették a hatósági jelenlétet, és lezárták azt a területet, ahol hétfőn a heves tüntetés lejátszódott.

A szintén New York-ban működő Columbia Egyetemen a tüntetéshullám és az azokon történtek miatt hétfőn áttértek az online oktatásra. A Columbia Egyetemen tartott demonstrációkon  nyíltan antiszemita, valamint Izrael eltörlését és Hamászt támogató megnyilvánulások hangzottak el.

Kedden a Minnesotai Egyetemen is a rendőrség avatkozott közbe, hogy felszámolja a jogellenesen kialakított tüntetőtábort. Az intézkedés során 9 embert vettek őrizetbe a Twin Cities régió egyetemi városában.

Az elmúlt napokban palesztinpárti diákszervezetek megmozdulásokat tartottak szerte az Egyesült Államok, így Michigani Egyetemen, a Harvardon, a Yale-en, a Kaliforniai Egyetemen is.

Az amerikai kormány nevében kedden hivatalos közleményben ítélte el az Izrael-ellenes tüntetéseken történteket Miguel Cardona oktatási miniszter. A Biden-adminisztráció vezető szakpolitikusa úgy fogalmazott, hogy mélységesen aggasztja az, ami a Columbia Egyetemen lezajlott, és hozzátette, hogy az egyetemeken látható antiszemita gyűlölet elfogadhatatlan. Emlékeztetett arra, hogy a Columbia Egyetem esetében már tavaly november óta tart a vizsgálat.

A tüntetésekre Joe Biden elnök még hétfőn egy Föld napi rendezvényen újságírói kérdésre azt mondta, hogy elítéli az antiszemita tüntetéseket, és ezért indított programot ennek kezelésére, ugyanakkor hozzátette, hogy azokat is elítéli, „akik nem értik, hogy mi történik a palesztinokkal”.

Donald Trump szégyenletesnek nevezte az Izrael-ellenes demonstrációkat kedden a New York-i bíróság épülete előtt, mielőtt belépett az épületbe, hogy részt vegyen bírósági tárgyalásának újabb napján. A volt elnök Joe Bident tette felelőssé a történtekért, mert szerinte a hivatalban lévő elnök a rossz üzenetet küldi, rossz hangnemet és rossz szavakat használ, valamint nem tudja, hogy kit támogat az izraeli–palesztin konfliktusban.

Az eseményeket elítélte Izrael New York-i főkonzulátusa is. Aggodalmát fejezi ki az antiszemita esetetek közelmúltbeli megszaporodása miatt, hangsúlyozza, hogy az ilyen cselekedetek áthágják a szólásszabadság határait, és cselekvésre szólítja fel az intézmények vezetőit, amelyek – a közlemény szerint – túl sokáig elnézték a hasonló eseteket.

Ez történt kedden:

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kisalfold.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában