Elégedetlenek az európaiak Brüsszel válságkezelésével

A kutatásból az is kiderül, hogy az európaiak a legnagyobb arányban a béke védelmét (47 százalék) várják az újonnan megválasztott Európai Parlamenttől a következő öt évben - írja a Nézőpont.

Szavazásra készülnek a képviselők az Európai Parlament brüsszeli üléstermében 2024. április 10-én

Forrás: MTI/EPA

Fotó: Olivier Hoslet

Az Európai Parlament 2024. évi tavaszi Eurobarometer-kutatása többek között azt vizsgálta, hogyan látják az európaiak az Európai Unió működését és mely értékek védelmét várják a júniusban választott Európai Parlament képviselőitől. Az EP-választás évében különösen fontos kérdések ezek, az eredmények azonban korántsem hízelgőek a brüsszeli vezetés számára.

Az európaiak többsége ugyanis elégedetlen azzal, ahogyan az EU eddig kezelte a válságokat, és a háborúpárti fősodorral szemben a békét tartja első számú prioritásnak a következő időszakban.

Az Eurobarometer eredményei alapján nagy igény mutatkozik arra, hogy fordulat történjen Brüsszelben.

Az európaiak egyértelmű többsége nem ért egyet a migráció- és háborúpárti fősodor mostani politikájával. Arra a kérdésre, hogy mennyire elégedettek vagy elégedetlenek az Európai Unió válságkezelésével különböző területeken, szinte minden ügynél a többség elégedetlenségének adott hangot.

A polgárok 71 százaléka elégedetlen a migráció, 58 százaléka pedig az orosz-ukrán háború kezelésével.

Hasonlóképpen nagy arányban vannak a csalódottak a sokat hangoztatott klímaváltozás elleni fellépés kapcsán (61 százalék), de a korábban közös adósság nélkül működő EU-nak a gazdasági és pénzügyi helyzet-menedzselését illetően is (58 százalék).

Nagyjából ötven nap múlva az európai polgárok új Európai Parlamentet választanak. Az Eurobarometer-kutatás arra is kíváncsi volt, hogy az európaiak mit várnak az új Európai Parlamenttől. A válaszok pedig egyértelműek:

a jelenlegi háborúpárti álláspont helyett a béke védelmét.

Arra a kérdésre, hogy az új Európai Parlamentnek mely értékeket kell „kiemelten módon védelmeznie a következő öt évben”, az európai polgárok legnagyobb arányban (47 százalék) a békét nevezték meg az első és második helyen. Ezt követi a demokrácia (33 százalék), valamint a szólás- és gondolatszabadság védelme (21 százalék), s fele annyian sem említették az évek óta tartó, európai szintű boszorkányüldözések ellenére sem a jogállamiságot (20 százalék).